A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Az iskolai beszámoltatás értékelésének formái:

• szöveges értékelés (szóban, írásban),
• számszerű értékelés (1-5 fokozatú érdemjegyekkel, illetve %-os formában).

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor százalékos ponthatárokat alakítottunk ki:

• jeles (5) 90 – 100 %
• jó (4) 75 – 89 %
• közepes (3) 50 – 74 %
• elégséges (2) 30 – 49 %
• elégtelen (1) 0 – 29 %

Tanulói teljesítmény értékelése alsó tagozaton:

1. 1. évfolyam
   • tanév közben:
     • a Kréta naplóban megjelenő szöveges értékelés a tájékoztató füzetben az alábbiak szerint jelenik meg:
       • kiválóan teljesített – piros csillag
       • jól teljesített – piros pont
       • megfelelően teljesített – piros kör
       • felzárkóztatásra szorul – fekete kör
     • egyéb értékelések: a kialakított szokásoknak megfelelően
   • félévkor és tanév végén:
     • tantárgyanként írásban minősítjük a tanuló teljesítményét az alábbiak szerint:
       • kiválóan teljesített
       • jól teljesített
       • megfelelően teljesített
       • felzárkóztatásra szorul

2. 2. évfolyam
   • tanév közben:
     • érdemjeggyel
     • egyéb értékelések: a kialakított szokásoknak megfelelően
   • félévkor:
     • tantárgyanként írásban minősítjük a tanuló teljesítményét az alábbiak szerint:
       • kiválóan teljesített
       • jól teljesített
       • megfelelően teljesített
       • felzárkóztatásra szorul
   • tanév végén:
     • osztályzattal
3. 3-4. évfolyam
   • tanév közben:
     • érdemjeggyel
     • egyéb értékelések: a kialakított szokásoknak megfelelően
   • félévkor és tanév végén:
     • osztályzattal

Minősítő fogalmaink és tartalmuk

• Kiválóan teljesített:
  • A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek.
  • Pontosan, szabatosan fogalmaz.
  • Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt.
  • Tud szabadon és önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni.

• Jól teljesített:
  • A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget.
  • Apró bizonytalanságai vannak.
  • Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak.

• Megfelelően teljesített:
  • A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször szorul a nevelő segítségére (javításra, kiegészítésre).

• Felzárkóztatásra szorul:
  • A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, vagy nem tud eleget tenni.

Tanulói teljesítmény értékelése felső tagozaton

• tanév közben:
  • érdemjeggyel
  • egyéb értékelések: a kialakított szokásoknak megfelelően
• félévkor és tanév végén:
  • osztályzattal

Minimális érdemjegyek száma félévente mindkét tagozaton:

• heti 1-2 órás tárgy esetében félévente legalább 3 érdemjegy
• heti 3-4 órás tantárgy esetében félévente legalább 6 érdemjegy
  • Új tantárgy belépésekor az első hónapban csak a jól sikerült teljesítményeket értékeljük.

Dokumentálás

• tanév közben, félévkor:
  • osztálynaplóban
  • tájékoztató füzetben
• tanév végén:
  • osztálynaplóban
  • bizonyítványban
  • törzskönyvben

Mentesítés az értékelés alól

• Első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi –a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az intézményvezető mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be.
• Sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

Tanulói teljesítmény értékelése az alapfokú művészetoktatásban

Az értékelés alapja:

• az alapfokú művészetoktatás követelményeinek teljesítése,
• a tanuló hozzáállása, szorgalma,
• bemutatókon, kiállításokon, pályázatokon való részvétel.

Az értékelés szempontjai:

• esztétikai megjelenítés,
• technikai biztonság,
• pontos kivitelezés,
• kifejezőkészség.

A tanulói teljesítmény értékelésének módja:

• tanév közben:
  • érdemjeggyel
• félévkor, tanév végén:
  • osztályzattal

A félévi, illetve a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetve az egész évi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón tett teljesítményét kell tükröznie.

Dokumentálás

• érdemjegyek
  • osztálynaplóban
  • tájékoztató füzetben
• osztályzatok
  • osztálynaplóban
  • félévkor tájékoztató füzetben
  • tanév végén bizonyítványban, törzslapon

Írásbeli feladatok értékelése

• Diagnosztikus felmérés: készség, képesség felmérése központi feladatlapokkal a tanulók viszonylagos tudásszintjének megállapítására – nem osztályozzuk.
• Témazáró feladatlapok, dolgozatok, teszt-lapok: tananyagrészek végén, összegző mérésként – szövegesen értékeljük vagy osztályozzuk.
• Írásbeli felelet: kisebb tananyagrész, egy-két lecke számonkérése kijelölt tanulóktól vagy a teljes osztálytól – bejelenteni nem szükséges, egyenértékű a szóbeli felelettel, szövegesen értékeljük vagy osztályozzuk.
• Adott tananyagból írásbeli feladat: szódolgozat, tollbamondás stb. – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy osztályozhatjuk.
• Házi dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy osztályozhatjuk.
• Önálló feladatmegoldás – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy osztályozhatjuk.
• Önálló alkotások (rajzok, versek, novellák, dolgozatok készítése) – értékelhető, osztályozható.
• Pályázati dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy osztályozhatjuk.
• Szaktárgyi, egyéb versenyek – a pedagógus előzetes jelzése alapján osztályzatot, szöveges értékelést vagy dicséretet kaphat a tanuló.

Az írásbeli beszámoltatások rendje

• A felmérő és témazáró dolgozat egy-egy nagyobb tananyagegység lezárását szolgálja.
• Összefoglalás, rendszerezés előzi meg.
• A témazáró megírásának idejéről időben tájékoztatni kell minden tanulót.
• A témazáró dolgozatok érdemjegyei, szöveges értékelései piros színnel kerülnek be az osztálynaplóba.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai

Az írásbeli beszámoltatásnál a pedagógusnak figyelembe kell vennie:

• a tantárgyi érdemjegyek, a szöveges értékelések nem születhetnek csak írásbeli számonkérésből (ügyelni kell az arányra),
• az írásbeli beszámolókat legkésőbb 2 hét elteltével kijavítva vissza kell adni a tanulónak,
• az osztály teljesítményét szóban értékeljük,
• figyelembe kell venni a tanulók napi terhelését:
  • egy nap maximum két témazáró számonkéréssel élünk,
  • a felkészüléshez szükséges időt, körülményeket,
  • a tanuló által kért méltányolható egyéb szubjektív okokat; (pl. hosszan tartó betegség; iskolai vagy más verseny, elfoglaltság stb.).

Amennyiben a pedagógus előzetesen kellő időben és minden tanulóra kiterjedően jelezte az írásbeli számonkérést, a pedagógus döntése a meghatározó. Az integrációba bevont tanulók esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az írásbeli számonkérés előtt kellő időt fordítsunk a felkészítésre.

• Az őszi, téli, tavaszi tanítási szünetekre vonatkozó szabályok:
  • A szüneteket követő első tanítási napra nem szervezünk szummatív vagy egyéb osztályozható méréseket, kivéve, ha kellő időben jelzett országos felmérésről vagy iskolai munkatervben meghatározott helyi vizsgáról, illetve heti egy órás tantárgyról van szó.
  • Célszerű figyelembe venni a tanulók szociális körülményeit.
  • A házi dolgozatok készíttetésekor figyelembe kell vennünk, hogy csak olyan feladatot adjunk, hogy minden tanulónak legyen lehetősége és ideje a szükséges ismeretek megszerzésére. (könyvtár, világháló biztosítása stb.). Ezért a házi dolgozatot differenciáltan, az egyéni képességekhez igazodva adjuk a tanulóknak.
  • Méltányosságot kell gyakorolni a különleges gondozást igénylő tanulók számonkérésénél:
    • A diszgráfiás gyerekeknél lehetőség szerint el kell tekintenünk az írásbeli számonkéréstől, vagy hosszabb felkészülési időt szükséges biztosítani, célszerű a számára kedvezőbb számonkérést előtérbe helyezni. A pedagógus köteles figyelembe kell venni a szakértői javaslatot.

Az írásbeli beszámoltatások szerepe, súlya a tanuló tudásának értékelésében

• A diagnosztikus méréseket valamely évfolyam bemenetelénél, továbblépésénél alkalmazzuk az előzetes ismeretek, képességek, stb. feltárásához. Ez alapján lehet meghatározni a további feladatokat.
• A felméréseket a helyi tanterv követelményei alapján kell összeállítani. A felmérő és témazáró dolgozat alapján összehasonlításokat, elemzéseket lehet végezni, további feladatokat lehet meghatározni.
• A tantárgy jellegéből következően a pedagógus dönt arról – különös tekintettel a speciális művészeti képzésre –, hogy az írásbeli vagy a szóbeli számonkérés kapjon-e elsőbbséget.
• A félévi és év végi tantárgyi osztályzat (szöveges értékelés) eldöntésénél a témazáró dolgozatoknak és a felméréseknek meghatározó szerepe van (kétes jegy esetén döntenek).
• Az írásbeli felelet, a szódolgozat, a tollbamondás, önálló gyakorlati munka stb. felelet értékű.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A tanulók sikeres tanulásához, munkaterheik csökkentéséhez, a megfelelő pihenőidő biztosításához célszerű megvizsgálni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek dominánsan befolyásolják a tanulók tanulásához szükséges időt. Ezek a tényezők nemcsak a pedagógus feladatait jelölik ki, hanem arra is utalnak, melyek azok a körülmények, mutatók, amelyek gyorsabbá, hatékonyabbá tehetik a tanulók otthoni és napközis tanulását.

Ezek a következők:

• magas színvonalú, hatékony tanítási óra,
• a tanulók előzetes tanulási motivációjának felkeltése különböző módszerekkel,
• a tanuló általános tanulási képességeinek fejlesztése,
• a tanuló kitartásának, szorgalmának erősítése,
• a tanuló reális ismerete saját tanulási képességeiről,
• a tanulás szeretetének kialakítása.

Mindezek figyelembevételével arra törekszünk, hogy:

• a tanítási órán a tananyag feldolgozása a megértésen alapuljon,
• megtanítsuk tanítványainkat tanulni az önálló tanulásra való képesség kialakítása érdekében,
• minden pedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkorát, adottságait, az elért alapkészségek fokát (írás, olvasás, számolás, stb.), az átlagos képességeket, az eddig elsajátított tudást az előírt szóbeli és írásbeli feladatok kijelölésénél,
• mindenki annyi és olyan szóbeli és írásbeli feladatot adjon, amelynek túlnyomó többségét alsó tagozatban a napközis foglalkozáson meg lehet tanulni, illetve el lehet készíteni; a felső tagozatos tanulók felkészüléséhez általában legyen elegendő 1,5 – 2 óra időtartam,
• a napköziben a tanulók ismerkedjenek meg a helyes időbeosztással, a tanulás és az írásbeli feladatok ellenőrzésének rendjével, ahol a cél az önellenőrzés, a hibátlan feladatvégzés, a csoportos megbeszélés, tanulópár-rendszer alkalmazása, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő és integrációban részt vevő tanulók segítése egyéni vagy csoportos felzárkóztatással,
• a hatékony tanulás és a személyiségfejlesztés érdekében a pedagógus éljen a differenciálás lehetőségével a szóbeli és az írásbeli feladatok kijelölésekor, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és az integrációban részt vevő tanulók esetében,
• a szóbeli és írásbeli feladatok arányánál a tantárgy jellege és a pedagógus realitása, szakmai autonómiája a döntő,
• legyen optimális a tanítás-tanulási folyamat iskolai szervezeti kerete, tevékenységrendszere,
• biztosítsuk a tanulók arányos napi, heti terhelését figyelembe vevő órarendet, időben megtervezett és közzétett délutáni szabadidős tevékenységek szervezését, sport, tanulmányi, művészeti versenyeket, bemutatókat stb.,
• a szülőkkel tartott konstruktív kapcsolattartás révén értessük meg a szülőkkel a helyes otthoni napi- és hetirend kialakításának fontosságát, azt, hogy a tanulás, a pihenés, a játék megfelelő időaránya a gyermeke fejlődését szolgálja.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulónak legyen ideje hétvégén, ünnepek alkalmával, tanítási szünetekben a pihenésre, szabadidős tevékenységekre, és optimális időt tudjon együtt tölteni családjával. A folyamatos felkészülés, az elmélyítés, a gyakorlás érdekében azonban a hétvégék és az ünnepnapok előtt is adható a szokásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű írásbeli és szóbeli házi feladat a tanulók számára. Az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet időtartamára házi feladatot nem adunk.