“Csak az gyógyít, ha az emberi lélek
Tükrében képződik az egész közösség,
és a közösségben él az egyéni lélekerő.”
(Rudolf Steiner)

Az intézmény fő profilja a művészetoktatáshoz kapcsolódóan a vizuális-téri képességcsoportra épülő tehetséggondozás. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a képző- és iparművészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a képző- és iparművészetben ötvöződnek. A képzési forma feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A művészeti tevékenység nagyban elősegíti a tanulói alapképességek kialakulását, megerősítését. Törekszünk a tehetségígéretek felfedezésére és intenzív fejlesztésére a művészet, az alkotás, a logikus gondolkodás együttesével, sikerélmény biztosításával, komplex személyiségfejlesztéssel.

Emelt óraszámú angol nyelvi képzés biztosítja a tanulók idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztését. Az angol nyelvet első osztálytól tanulhatják az ide érkező diákok, ötödik osztálytól képességek szerinti bontásban. Kis létszámú csoportokban sajátíthatják el tanulóink az informatika és a technika tantárgyak alapjait is.

Alkalmazott tanulási- tanítási stratégiák

Komplex Alapprogram

A 2020/2021-es tanévtől minden évfolyamon fokozatosan bevezetendő Komplex Alapprogram egy olyan nevelési-oktatási program, melynek középpontjában az élményalapú tanítás, a tanulókat aktívan bevonó pedagógiai szemlélet áll. A Komplex Alapprogram nevelési-oktatási programja, valamint tanulási-tanítási stratégiája (Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban [DFHT]) olyan pedagógiai módszereket és eljárásokat szervez egységes rendszerbe, amelyek erősítik az intézmény esélykiegyenlítő szerepét, elősegítve személyiségfejlesztő tevékenységünket. A heterogén tanulócsoportokban folyó differenciált egyéni fejlesztés (DFHT) segítségével képessé válnak a tanulók az önálló és a társas tanulásra, egyszóval: az eredményes tanulásra. A tanulók alapvető képességeinek fejlesztését az alprogramok támogatják, melyek többnyire a délutáni idősávban valósulnak meg: Digitális alapú alprogram, Életgyakorlat-alapú alprogram, Logikaalapú alprogram, Művészetalapú alprogram, Testmozgásalapú alprogram. A tanulói sokszínűség értékként jelenik meg, melyre lehetőségként tekintünk, hiszen minden tanuló kiváló valamiben.

A tanulókra fókuszálva a csoportszintű és az osztályközösségre vonatkozó tervezés is érvényre jut. A Komplex Alapprogram a tanulóközösséget mint az egyéni tanulás forrását ösztönző, támogató tényezőként veszi figyelembe. Elősegíti, hogy maguk a csoportok, közösségek fejlődjenek, tanuljanak. A Komplex Alapprogram által vezérelt tanítási folya-matban a személyre szabott fejlesztés során a munkavégzés feltételei differenciáltan szerveződnek, ezzel biztosítva a tanulók egyéni különbségeihez történő alkalmazkodást.

A tanulók fejlesztése azt célozza, hogy az intézményen kívüli életben is helyt álljanak, így a család, a munka, a társadalmi kapcsolatok területein is. A Komplex Alapprogram célja növelni az iskola értékközvetítő szerepét a szolidaritás, a méltányosság és a kölcsönös befogadás révén, segíteni a tanulókat a felelősségvállalás képességének elsajátításában és felmutatni a tudomány, az egészség, a szociális jólét értékeit.

A tanítási- tanulási stratégiák tanítására (kooperatív tanulás, stratégiai és problémamegoldó képesség fejlesztése, tudományos érdeklődés, elmetérkép, strukturálási módszerek, írás és olvasási stratégiák stb.) mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli tevékenységek során kiemelt figyelmet fordítunk.

 

„Tanulás tanulása” szakkör

A „Tanulás tanulása” szakköri keretben történő bevezetése kulcsfontosságú szerepet tölt be a tanulási képességek fejlesztésében, az egész életen át tartó tanulás iránti igény kialakításában. A fejlesztést az 5. évfolyamon kínáljuk fel, egyrészt a tagozatváltás megkönnyítése, másrészt a tanulók életkori sajátosságai miatt.

 

Témahetek

A különböző témahetek (pénzügyi és vállalkozói, digitális, fenntarthatósági) megszervezésével célunk a XXI. század köznevelési elvárásainak megfelelő gyakorlati, mindennapokban használható ismeretek élményszerű, játékos módon történő átadása, a szemléletformálás.

Agressziókezelés és resztoratív szemlélet az iskolában

Az érzelmileg támogató iskolai környezet megvalósítása érdekében vezettük be a resztoratív szemléletet. Ennek során a másokkal való kapcsolatainkat a kölcsönös tisztelet, a különbségek iránti tolerancia, a döntéshozatalban való egyenlő részvétel, a hatalmi viszonyok csökkentése, a kollektív felelősség és a sérelmek inkább jóvátétellel, mintsem büntetéssel való orvoslásának elvei szerint szervezzük. A gyakorlati megvalósítását különböző kommunikációs folyamatok segíthetik, mint például az egyéni elbeszélgetés, a mediáció, a körökben folytatott közösségi megbeszélések, osztálygyűlések vagy resztoratív konferenciák.

Hosszú távú elképzeléseinkben a pedagógusok, gyermekek és szülők csoportjainak resztoratív szemléletű felkészítésén keresztül szeretnénk a közösség erősítésének folyamatát hatékonnyá és tartóssá tenni. Reményeink szerint a Gedói Általános Iskola és AMI közössége a resztoratív szemlélet segítségével belső folyamatainak kompetens és aktív alakítójává válik, ami mind a nevelési, mind az oktatási célok hatékonyabb eléréséhez, valamint egy harmonikusabb, örömtelibb iskolai szervezeti klímához járul majd hozzá.

Prevenció a tanulók biztonságáért: „Kék Tér” és KEVE program

A KEVE-t, az általános iskolások közlekedésbiztonságát segítő programot 1. osztálytól felmenő rendszerben alkalmazzuk a 2018/2019-es tanévtől. A gyermekek akár gyalog, akár kerékpárral vesznek részt a forgalomban, szerves részei a közlekedésnek, ezért bennük minél fiatalabb korban ki kell alakítanunk azokat a beállítódásokat, automatizmusokat, szokásokat valamint döntési és magatartási készségeket, amelyek hozzásegítik őket a közlekedésben való részvételük kockázatának csökkentéséhez. Első osztályban célunk, hogy ismerjék:

• a gyalogos közlekedés szabályait a lakó- és iskolakörnyezetben,
• az úttesten és a járdán való áthaladás szabályait és gyakorlati alkalmazását,
• a tömegközlekedési eszközökön való utazás, azokra való fel- és leszállás elemi szabályait,
• a kerékpárral való biztonságos közlekedést.

A Gedóiban nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományok és a partneri kapcsolatok ápolására, az egészség- és környezettudatos magatartás kialakítására, a változatos pedagógiai módszerek, különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazására, a tehetséggondozásra és a hátránykompenzációra, a prevenció biztosítására.